Természetellenesek lennének azok a vallások, amelyek mintha lemondásra, pl. a vágyainktól, a bűnös késztetéseinktől való lemondásra szólítanak fel?
Mintha valamiféle életidegen, elvont, mesterséges irányba igyekeznének a hívőket terelni.
Mintha túlságosan felfelé, el, egy másik világba irányítanák figyelmünket, mintha megfeledkeznénk magunkról, a földről, amelyen élünk, és amely éltet minket.
Nem tudom, melyik rosszabb, a testi, a lelki, a szellemi szenvedés? Ezek persze összefüggnek, nem könnyű elválasztani őket egymástól.
